Rendszerüzenet

Névadónk

Névadónk

Kovács Máté 1906. november 11-én született Hajdúszoboszlón egy ötgyermekes parasztcsalád első gyermekeként. Édesapja az első világháborúban meghalt, édesanyja egyedül nevelte fel. Nagyapja elemi iskolába járatta, majd főreáliskolába került Debrecenbe, ahol már csak saját magára támaszkodhatott.

1925-ben sikeres érettségi vizsgát tett, majd a debreceni tudományegyetem bölcsészettudományi karára iratkozott be magyar-francia szakra. Járt a párizsi Sorbonne-ra két évig ösztöndíjasként. 1931-ben középiskolai tanári diplomát és doktori oklevelet szerzett.

Munkássága:

Rövid ideig a debreceni Egyetemi Könyvtárban dolgozott, mint gyakornok, majd középiskolai tanár lett Nyíregyházán. Később visszakerült Debrecenbe. Egyik szervezője volt a debreceni Nyári Egyetemnek.

Később az oktatásügy és a művelődéspolitika területén tevékenykedett. Kimagasló szerepet vállalt az általános iskola és a dolgozók iskolája létrehozásában. Részt vett a népkönyvtárak szervezésének megindításában, illetve a felsőfokú könyvtárosképzési rendszer kialakításában.

1949-1956-ig a debreceni Egyetemi Könyvtár igazgatója volt, mely a vezetése alatt vált a második magyar nemzeti könyvtárrá.

  1. szeptember 1-től haláláig a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán a Könyvtártudományi Tanszék vezetője volt. Szakmailag jól felkészült, komoly hivatástudattal és művelődéspolitikai szemlélettel rendelkező könyvtárosok százait bocsátotta ki tanszéke az egyetemről.

1957-től élete végéig elnöke volt az Országos Könyvtárügyi és Dokumentációs Tanácsnak és a Magyar Bibliofil Társaságnak. Alelnöke volt a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának és a TIT Országos Irodalmi Választmányának.

Tagja volt a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Elnökségének, a magyar UNESCO Bizottságnak, egy ideig a Magyar Könyvszemle Szerkesztőségének és a Magyar Tudományos Akadémia I. osztálya Könyvtörténeti és Bibliográfiai Bizottságának is.

Egész életében figyelemmel kísérte szülővárosa fejlődését, és a helyi kulturális élet alakulását. Szorgalmazta a kultúrház felépítését, amiben tudta mindig támogatta városunkat, különös tekintettel a művelődés és kultúra területeit.

  1. augusztus 29-én munka közben érte a halál, amikor az IFLA éppen Budapesten ülésezett. A Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.

„Vonzódását szülőföldjéhez jól szemlélteti, hogy egyetemi tanulmánya idején szakdolgozatának témáját a szoboszlói nyelvjárásból választotta…”

 

Kitüntetései, emléke:

Eredményes munkássága, művelődési és közéletünk számos terén szerzett érdemei elismeréséül elnyerte a Békéért, a Magyar Köztársasági Érdemérem, a Munka Érdemrend arany fokozatát, a Magyar Népköztársaság Érdemrendjét, a Szocialista Munkáért Érdemérmet, a Felszabadulási Érem kitüntetéseket.

Születése 75. évfordulóján városunk idézte elsőnek emlékét, amikor 1981. június 9-én könyvtárunk felvette nevét. Emléket állít személyének még a Kovács Máté utca és a Kovács Máté-díj Hajdúszoboszló Város közszolgálatáért.

Születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett országos konferenciának intézményünk adott otthont. Ez alkalomból a szakmai programok mellett, régi kollegák és tanítványok körében felavatásra került egy emléktábla, ezzel is tiszteletünket fejezve ki Kovács Máté nagysága előtt.

„Kovács Máté személyiségére jellemző volt a komoly hivatástudat, a hihetetlen munkabírás, a ritka felelősségérzet a magyar művelődés korszerűsítéséért. Olyan ember volt, akinél a pedagógus munka összefonódott a tudományos tevékenységgel és az ismeretterjesztéssel, aki tudott haladni a korral, képes volt az értelmes kompromisszumokra, akinek egész életében egymástól elválaszthatatlan volt a család, a munka és az alkotás.”

Fontosabb munkái:

A Magyar Enciklopédia előkészítése (Magyar Könyvszemle - 1955)

A magyar könyvtári törvény alapelvei, célkitűzései és művelődéspolitikai jelentősége (Magyar Könyvszemle - 1956)

A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében (szerk., 1-2., 1963-70)

Az egyetemi könyvtárosképzés két évtizedes fejlődése és főbb kérdései (1970)