Tartalom

1916 februárjában mutatták be Szirmai Albert és Bakonyi Károly nagysikerű operettjét a Király Színházban.

A mű címszereplője Miska, a lovászlegény, akit Baracs István vasútépítő mérnök frakkba öltöztet és Tasziló grófként mutat be a Korláthy grófék estélyén, hogy visszavágjon egy sértésért, mellyel a gróf megalázta, amiért a vasutat nem hajlandó a gróf érdekei szerint tervezni, ezzel megnehezítve a többségben lévő falusiak életét. Ám a bonyodalmakat fokozza, hogy előző este a falusi vásáron a mérnök úr és Korláthyék lánya, egymásba szeretnek. Ameddig inkognitóban vannak egymás előtt, nincs is akadálya érzelmeiknek, de a kastélyon belül már óriási társadalmi szakadék tátong kettejük között.

Ám amikor Taszilóról, akit az egész társaság hajbókolva fogad, kiderül, hogy kicsoda valójában, a grófi család és az előkelő társaság megszégyenül, és Rolla immár boldogan választja Baracsot. Az operettben olyan slágereket hallhatunk, mint a „Cintányéros cudar világ”, az „Úgy szeretnék boldog lenni” vagy a „Hoppsza Sári”.

Miska, lovász: Kiss Zoltán
Marcsa, mosogatólány: Teremi Trixi
Rolla: Vörös Edit
Baracs István, mérnök: Domoszlai Sándor
Pixi gróf: Gyurity István
Mixi gróf: Faragó András / Bodrogi Attila
Nagymama: Halász Aranka
Korláthy Gróf: Péter Richárd

Közreműködik:
Rátonyi Róbert Színház tánckara, kamarazenekara

Rendező: Szirtes Gábor
Zeneszerző: Szirmai Albert
Szövegíró: Bakonyi Károly
Zenei vezető: Neumark Zoltán / Barta Gábor
A verseket írta: Gábor Andor